A gólcsúszás időbeli oka a képernyőn
Miért
örülhet már a szomszéd a gólnak, amikor én még csak a beadásnál tartok a
tévémen? A válasz a jelátviteli és jelfeldolgozási módok eltérő időigényében
rejlik. A jó kép- és hangminőség a gyorsaság rovására megy a lapostévék, a
digitális kábeltévézés vagy internetes szolgáltatás esetében, a direkt vétel és
a régi típusú, hagyományos katódsugárcsöves készülék viszont pár másodperc
előnyt jelenthet.
A futball-eb-n
is zajló mérkőzések hevében különösen feltűnhet, hogy a különböző háztartások
tévékészülékein vagy a szórakozóhelyek kivetítőin megjelenő „élő” adások időben
megcsúszhatnak egymáshoz képest. Hogyan lehetséges ez?
A
technológiai sajátosságok miatt néhány másodperc csúszás bekövetkezhet
A jelenségnek
kétféle oka is van: a jelfeldolgozási és a jelátviteli késleltetés is
okozhatja. Egyrészt más-más időhossz alatt dolgozzák fel a jeleket a különféle
digitális jelfeldolgozó egységek: ilyeneket tartalmaznak a tévékészülékek, a
set-top-boxok és a műsorterjesztő szolgáltatók rendszerei is. Ez a fajta
késleltetés nagyon jellemző a digitális nagyképernyős ("lapos")
tévékre, különösen, ha analóg jelből kell a képet előállítaniuk. Ez önmagában
is lehet egy-két másodperc. Ez a különbség ugyanazon a jelforráson levő két
különböző tévé között is érzékelhető.
Másrészt eltérő
időigénye van a műsorforrástól a vételi helyig tartó különféle átviteli utaknak
is. A szolgáltatók különböző forrásból veszik a ma már csak digitális
formában elérhető műsorjeleket (műholdról, földfelszínről, BIX internetes
adatcserélő központból stb.), ezek is más-más idő alatt juttatják el az
adatokat. A szolgáltatók ezeket minden esetben saját szolgáltatói csomagba
rendezik, remultiplexálást végeznek. Többféle átviteli technológia és többféle
fejállomási (elosztó) eszköz létezik, amelyek működési sebességei között a
gyártási évtől is nagyban függő eltérések vannak. Késleltetések léphetnek fel
az átviteli közegben is: ez koaxkábel, üvegszál, fizikai érpár is lehet,
amelyeknek mind különböző minőségű változatai is léteznek.
Egészen más az
is, ha a saját otthonunkban direkt módon vesszük a műsort: műholdról (DTH –
direct-to-home) vagy a DVB-T (digitális
földfelszíni) hálózatról. Ilyenkor csak az általunk használt eszköz
(IDTV – integrált digitális televízió vagy a set-top-box) tulajdonságaitól
függ, hogy az milyen gyorsan képes képpé és hanggá alakítani a vett digitális
jelet. Már az is késleltetést jelent, ha valamilyen okból a tévénket nem a
set-top box HDMI kimenetével kapcsoljuk össze, hanem a készülékek SCART
csatlakozóit használjuk. Utóbbi esetben ugyanis egy digitális– analóg
átalakítás zajlik, ami szintén időbe telik, tehát késleltetést jelent.
Mi a
legkedvezőtlenebb és a legjobb összeállítás a gyors meccsnézéshez?
A legkedvezőtlenebb
eset például, ha a kábeltévé-szolgáltató műholdról vételezi a jelet, és az
előfizető set-top-box analóg kimenetre digitális nagyképernyős készüléket köt.
Még ekkor is, ha a késleltetéseket összeadjuk, a késés a központi jelhez képest
legfeljebb néhány másodperc lehet, de több tíz másodperc nem képzelhető el –
ilyenkor inkább a meccs hevében a relatív időérzék tévesztheti meg a nézőt.
A direkt vétel
és a régi, katósugárcsöves TV készülék viszont biztosan nyújt minimális előnyt
a gyorsaságot tekintve. A kábeltévés, különösen a még mindig létező
analógműsorjel-továbbítást, illetve az IPTV rendszerű – az interneten vagy helyi
hálózaton (LAN) keresztül működő – szolgáltatást
igénybe vevők pedig mindenképpen hátrányból indulnak a gólok elsőkénti észlelésében,
a kapott kép minőségét illetően azonban előnyben lesznek a digitális vételt
használó tévénézők.
Az internetes
alapú élő meccsnézés sem garancia a gyors képtovábbításra, mivel az internet
definíció szerint „best effort” szolgáltatás, tehát a szabad kapacitások
függvényében továbbítják a műsorhoz tartozó adatokat is – túlterhelés esetén
pedig még inkább belassul a kapcsolat. Ez alól csak az ún. dedikált
szolgáltatások jelentenek kivételt, ahol garantált a sávszélesség és a
szolgáltatásminőség, illetve a szolgáltatók olyan kapacitással kell hogy
tervezzenek, amelyek a hálózati csúcsokat is képesek teljesíteni.
Persze a mondás
szerint minden jó, ha a vége jó – ez igaz a meccs lefújásakor érvényes
végeredményre is.
Forrás: www.NMHH.HU
|
A projekt a Magyar Állam és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Projekt megnevezése:
Körmend Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése a hatékonyság javítása érdekében.
Pályázó neve: Körmend Város önkormányzata
Operatív program neve: Államreform Operatív Program
Pályázat száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0236
Akadálymentes változat
|